Nagyon sokakkal beszéltünk, akik kérdéseket, félelmeket fogalmaztak meg a SmileStone felhő alapú szoftver mivolta miatt.
A teljesség igénye nélkül a leggyakoribb kérdésekkel kapcsolatban írtunk egy rövid kifejtést.

Asztali alkalmazás VS felhő alapú alkalmazás az adattárolás helye szempontjából..

Mint a beszélgetésekből kiderül, sokakat meglepett, de üzleti-ügyviteli, asztali felülettel rendelkező szoftverek jó részében is az adatokat valamilyen távoli “helyen”, vagy legalábbis “ott is”, a felhőben tároljuk. Tehát nem az alapján tudjuk megkülönböztetni a tárolás helyét, hogy böngészőben fut-e a szoftver, vagy sem.
Egy egyszerű példa: egy számlázó program.. A “nem böngészős” fajták is valahogy eljuttatják a NAV-nak a számla adatokat, ez pedig csak úgy lehetséges, ha valahogy kikerülnek a felhőbe a számlák adatai.
Technikailag pedig (remélhetőleg!) ugyanez történik akkor is, ha egy olyan alkalmazást használunk, ami a mi gépünkre menti az adatokat, például egy Word dokumentum tárolása esetében, hiszen jó esetben mi, vagy a rendszergazdánk beállította, hogy valamilyen felhő szolgáltatással biztosítsuk, hogy a dokumentumaink nem vesznek el, egy esetleges hardver meghibásodás esetén. OneDrive, Dropbox, iCloud..stb, biztos ismerősen cseng. Ezek használata esetén az adataink a ”felhőbe” kerülnek.
Persze megfelelő figyelemmel ez is elkerülhető, de a 21. század eleje óta már elavultnak számít olyan üzleti alkalmazásokat készíteni, melyek csak helyben tárolják az adatainkat. Régen a felhő kifejezés helyett még a távoli szerver, távoli mentés, vagy csak simán szerver, virutális szerver kifejezéseket hallhattuk, ezen esetekben valahova ”távolra” kerültek az adataink, ez nem újdonság.
Tehát a valóság az, hogy a böngészőben futó üzleti alkalmazások szinte kivétel nélkül, a nem böngészőbe futó üzleti alkalmazások pedig túlnyomó többségben távolra is mentik az adatainkat, és, ha ezt felhőnek hívjuk, az sokakat megrémiszt.

..de baj-e ez, biztonságos ez?

A felhőnek rossz híre van, mert ritkán, amikor adatok szivárognak ki vagy vesznek el óriás szolgáltatóktól, mint az Apple, Google, Alibaba vagy a Microsoft, annak hírértéke van, de a valóság az, hogy ezek ritka események, összevetve azzal, hogy az otthoni pc-kről, laptopokról milyen gyakran szereznek illetéktelenek adatokat, vagy tűnnek el véglegesen dokumentumok. Sokkal nagyobb a valószínűsége a saját eszközeinkről való adatvesztésnek és az adatlopásnak is, mint a felhő szolgáltatóknál. Az otthoni gépünkön (esetleg) van egy vírusirtónk védelemnek, míg a felhőszolgáltatók profi hardveres, szoftveres védelmet alkalmaznak, továbbá ezzel foglalkozó rendszermérnökök monitorozzák a hardverek állapotát, és az illetéktelen hozzáférési kísérleteket. Teljesen más a biztonsági szint. Az adataink több helyen, erre specializálódott eszközökön vannak tárolva, amik sokkal nagyobb megbízhatósággal, és sokkal nehezebben hozzáférhetően működnek, mint az otthoni vagy irodai felhasználásra tervezett gépeink.
Tehát a felhő sem nyújt teljes biztonságot, de kategóriákkal jobbat, mint a felhő nélküli szoftverhasználat.